Gyermekvédelem

Tisztelt Szülők!

A következő oldalakon olyan hasznos információkat olvashatnak, melyek fontosak lehetnek az Önök számára! Az anyag összeállításánál gyermekvédelmi szempontokat vettünk figyelembe!

Répásné Tóth Mária
gyermekvédelmi felelős

Tájékoztató a magántanulói státusz helyébe lépő „egyéni munkarenddel” kapcsolatos tudnivalókról (2019. szeptember 1. napjától)

 

Utolsó frissítés: 2019. szeptember 12.

A Kormány az Oktatási Hivatalt jelölte ki arra, hogy felmentést engedélyezzen a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítése alól.

Az egyéni munkarenddel kapcsolatos eljárásra vonatkozó jogszabályok:

  • Nkt. – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
  • Ákr. – az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
  • Okt.Hiv. rendelet – az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
  • Nkt. vhr. – a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
  • EMMI rendelet – a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
  • Ped. rendelet – a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet

A 2019. szeptember 1. napjától hatályba lépő törvényi rendelkezések alapján, az eddig magántanulói jogviszonyként ismert jogintézményt felváltja az egyéni munkarend intézménye: Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. Az egyéni munkarenddel rendelkezőt – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Azonban valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni, az egyéni munkarend ugyanis nem mentesíti a tanulót egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése alól sem.

Ezen időszak alatt

  • a tanuló mentesül a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel alól; felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel;
  • a sajátos nevelési igényére (SNI) tekintettel egyéni munkarendű tanuló, vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTM), erre tekintettel egyéni munkarendű tanuló iskolai neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola köteles gondoskodni;
  • a tartós betegségre tekintettel egyéni munkarendben tanuló felkészítéséről, érdemjegyeinek és osztályzatainak megállapításáról az iskola köteles gondoskodni;
  • a tanuló az iskola igazgatójának előzetes engedélyével részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon;
  • a tanuló kérelemre, az iskola igazgatójának engedélyével felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásokra;
  • az iskolában az egyéni munkarendben tanuló magatartását és szorgalmát nem kell értékelni, de félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához az iskolában osztályozó vizsgát kell tennie valamennyi tantárgyból az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint;
  • a külföldi tartózkodásra tekintettel egyéni munkarendben tanuló esetében a félévi minősítés az igazgató döntése alapján mellőzhető, ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.

Ha az egyéni munkarend tartama alatt a tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.

A már magántanulói jogállásban levők a meglevő igazgatói engedély szerint folytathatják tanulmányaikat a 2019/2020. tanévben is. A kijelölt állami szerv, az Oktatási Hivatal egy éven belül hivatalból felül fogja vizsgálni a meglévő engedélyeket és dönt a tankötelezettség folytatása további módjáról. A jelenlegi magántanulóknak tehát nem kell kérelmet benyújtaniuk, helyzetük felülvizsgálata és az ehhez szükséges dokumentumok meghatározása, bekérése hivatalból történik majd meg. Az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos kérelmek elbírálása 2019. szeptember 1. napjától az Oktatási Hivatal joga és kötelessége. A 2019. augusztus 31-éig az iskola igazgatója részére benyújtott, el nem bírált kérelmeket nem veszi át az Oktatási Hivatal, azokat még az iskola igazgatójának kell elbírálnia.

Az egyéni munkarend engedélyezése iránti kérelmet az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági eljárás keretében bírálja el.

Kapcsolattartás, elérhetőségek:

Az egyéni munkarenddel kapcsolatos tájékoztatásért elektronikus úton az alábbi e-mail címen fordulhatnak: e-mail: egyenimunkarend@oh.gov.hu
Az Oktatási Hivatal telefonos ügyfélszolgálatát az alábbi telefonszámon érhetik el: telefon: (36-1) 374-2100

Az egyéni munkarenddel kapcsolatos kérelem:

Az egyéni munkarenddel kapcsolatos kérelmek benyújtása postai úton:

Oktatási Hivatal
Budapest
1981

A kérelmeket az Oktatási Hivatalhoz legkorábban 2019. szeptember 1-jétől lehet benyújtani az alábbiak szerint:

  • 2019. szeptember 1-jét követően a 2019/2020. tanévre benyújtott egyéni munkarend kérelmek: csak kivételes esetben, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését akadályozó új körülmény merül fel, melynek elbírálására 2019. szeptember 1-je előtt nem volt lehetőség;
  • a következő tanévek vonatkozásában: mindig az adott tanévet megelőző június 15-ig, (a következő tanévre vonatkozó kérelmek benyújtását lehetőség szerint áprilistól június 15-ig kérjük);
  • a következő tanévek vonatkozásában: június 15-ét követően csak kivételes esetben, ha a tanuló helyzetében olyan körülmény merül fel, amely a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését teljes mértékben megakadályozza.

Az iskola igazgatójához 2019. augusztus 31. napjáig benyújtott magántanulói jogviszony engedélyezésével kapcsolatos kérelmek esetében még az igazgatónak kell eljárnia, és az iskolák helyi szabályzatai határozzák meg, hogy milyen határidőn belül kell a döntést meghoznia.

Ki lehet kérelmező:

Az egyéni munkarend engedélyezésével kapcsolatos eljárás kérelemre indul. A kérelmet a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló nyújthatja be. A szülői felügyeletet közösen gyakorló szülők esetében mindekettejük aláírása szükséges, akkor is, ha a szülők külön élnek.

Amennyiben valamelyik szülő nyilatkozata nem szerezhető be (ha nem tudja mindkét szülő aláírni a kérelmet), a kérelem benyújtásában, nyilatkozat megtételében akadályoztatott szülő meghatalmazást adhat a másik szülőnek a kérelem vele egyetértésben történő benyújtására, amely meghatalmazást a kérelemhez csatolni kell.

A meghatalmazást teljes bizonyító erejű a magánokiratba kell foglalni, amit az alábbi módok egyikén tehetnek meg:

  • a kérelmező a meghatalmazást teljes egészében saját kezűleg írja és aláírja, ekkor nem kell rá tanú;
  • vagy amennyiben nem saját kezűleg írja meg, hanem pl. számítógéppel,
    • akkor kinyomtatás után két tanú aláírásával hitelesíti oly módon, hogy a tanúk nevét és lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét olvashatóan is fel kell tüntetni. Ez utóbbi típusú meghatalmazáshoz az alábbi linken érhető el minta;
    • vagy a fentiektől eltérően a meghatalmazást bíró vagy közjegyző is hitelesíti;
  • vagy Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos készíti az okiratot és szabályszerű ellenjegyzésével hitelesíti.

Meghatalmazás minta 

Ha az eredeti kérelmező szülő nem tudja beszerezni a másik szülő nyilatkozatát vagy meghatalmazását, akkor beadványt kell írnia, megfelelő indoklással alátámasztva, hogy miért nem lehetséges beszerezni a másik szülő nyilatkozatát/meghatalmazását. A beadványnak tartalmaznia kell „büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozatát” arra nézve, hogy az általa leírtak a valóságnak mindenben megfelelnek. Amennyiben a szülői felügyeletet csak az egyik szülő gyakorolja, a másik szülő nyilatkozatára nincs szükség. Ha a kérelmező tanuló még nem töltötte be a 18. életévét, de házasságkötése által nagykorú, kérelméhez a házassági anyakönyvi kivonat másolatát kell csatolni.

A kérelem tartalma:

Az egyéni munkarend engedélyezése során az Oktatási Hivatal mint engedélyező hatóság az ágazati törvényben szereplő feltételek teljesülését fogja vizsgálni a tanulónál, azaz az egyéni adottságot, a sajátos helyzetet, illetve azt, hogy a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös-e a tanulmányok egyéni munkarendben történő folytatása. Annak érdekében, hogy lehetőleg minden kérelem a lehető leggyorsabb elbírálásban részesüljön, fontos, hogy az ügyintézéshez minden szükséges dokumentum, adat beérkezzen, ezek hiányában a hiánypótlással elhúzódhat az ügymenet. Annak érdekében, hogy segítsük a kérelmezőket a szükséges adatok hiánytalan megadásában, javasoljuk az alábbi űrlap használatát, amely elérhető (kitölthető és kinyomtatható) ezen a linken:

 

 

PDF formátumú űrlap minta az alábbi linken érhető el:

Kérelem (szülői): , Kérelem (nagykorú tanuló): 

Az űrlap használata nem kötelező, a kérelem papír alapon, szabadon megszövegezve, akár kézírással is benyújtható, fontos azonban, hogy az alábbi adatokat feltétlenül tartalmazza:

  • a kérelmező(k) (szülő(k), nagykorú tanuló) adatai: név, születési adatok, kapcsolattartási adatok (postai cím, e-mail cím, telefonszám),
  • a tanuló személyes adatai: név, születési adatok, oktatási azonosító szám , lakcím,
  • a tanuló iskolája, mellyel tanulói jogviszonyban áll: OM azonosító száma, neve, címe,
  • az, hogy a tanuló melyik évfolyamon, melyik osztályban tanul,
  • a tanulónak milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából miért előnyös az egyéni munkarend,
  • amennyiben a szülői felügyeletet csak a kérelmező gyakorolja, vagy nem szerezhető be a másik szülő aláírása, az erről szóló nyilatkozatot vagy a másik szülő által írt, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt a másik szülőnek szóló meghatalmazást a kérelem vele egyetértésben történő benyújtására, amely meghatalmazást a kérelemhez csatolni kell.

Amennyiben rendelkezésre állnak, a kérelemben foglaltakat igazoló dokumentumok (szakorvosi vélemény, pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságának szakvéleménye, sportegyesületi igazolás, stb.), azokat kérjük, hogy feltétlenül csatolja a kérelemhez.

Betegség, tartós gyógykezelés esetében kérjük, hogy olyan, lehetőség szerint friss (egy-két hónapos), szakorvos által aláírt és lepecsételt igazolást szíveskedjenek csatolni a kérelemhez, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a tanuló jelenleg és a kérelmezett egyéni munkarend tartama alatt tartós gyógykezelés alatt áll, betegségére tekintettel nem tud rendszeresen iskolába járni.

Kérjük továbbá, hogy lehetőleg NE csatoljanak vérvételi leleteket, egyes vizsgálatok eredményeit, vagy további, a kórtörténetet bemutató dokumentumokat, mivel ezekre a kérelem elbírálása során nincsen szükség. A kérelemhez esetlegesen csatolni szükséges további nyilatkozatokra mintát az alábbi linkeken érhet el:

Kérjük, hogy a kérelmek benyújtása előtt tekintse át az Adatkezelési tájékoztatót: Adatkezelési tájékoztató (szülői): , Adatkezelési tájékoztató (nagykorú tanuló): 

A kérelmet az Oktatási Hivatal az Ákr. vonatkozó szabályai alapján bírálja el. Amennyiben a kérelem elbírálásához a kérelemben foglaltak és a csatolt dokumentumok alapján minden szükséges adat rendelkezésre áll a döntés meghozatalához, az Oktatási Hivatal 8 napon belül dönt. Amennyiben 8 napon belül nem hozható döntés a kérelem tárgyában – vagy azért, mert hiányos a kérelem, vagy mert további adatok beszerzése szükséges a tényállás tisztázásához és a megalapozott döntés meghozatalához – az Oktatási Hivatal 8 napon belül függő hatályú döntést hoz. Ebben tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy az Oktatási Hivatal a 60 napos ügyintézési határidőn belül hoz majd döntést az ügyben.

Dr. Gloviczki Zoltán, elnök
OKTATÁSI HIVATAL

 

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK CÉLJA ANNAK IGAZOLÁSA, HOGY A GYERMEK SZOCIÁLIS HELYZETE ALAPJÁN JOGOSULT:

  • az ingyenes, vagy kedvezményes intézményi gyermekétkezésre,
  • további, az ellátásoknál részletezett feltételek  teljesülése esetén,  a szünidei gyermekétkezésre,
  • pénzbeli támogatásra (alapösszegű, vagy emelt összegű támogatásra)
  • egyéb, más jogszabályban meghatározott kedvezmény igénybevételére.

 

A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG ABBAN AZ ESETBEN ÁLLAPÍTHATÓ MEG, HA  A GYERMEKET GONDOZÓ CSALÁDBAN AZ EGY FŐRE JUTÓ HAVI JÖVEDELEM NEM HALADJA MEG

  1. az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2020-ban 28.500 Ft) – 145%-át -jelenleg 41.325 Ft-, ha az alábbi feltételek közül valamelyik fennáll:  a) a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza,  b)  ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, c)  ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel az 1997. évi XXXI törvény 20. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek (lásd későbbiekben részletesen),
  2. az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 135%-át – jelenleg 38.475 Ft –  az a) pont alá nem tartozó esetben.

 

MINDKÉT ESETBEN FELTÉTEL, HOGY A VAGYONI HELYZET VIZSGÁLATA SORÁN az egy főre jutó vagyon értéke ne haladja meg – külön-külön, vagy együttesen – az 1997. évi xxxi. törvény 19. §-ának (7) bekezdésében foglalt értéket. (lásd a „megjegyzés” részben)

 

 

ALAPÖSSZEGŰ PÉNZBELI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT – AZ ALÁBBIAK SZERINT – AZ A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYBEN RÉSZESÜLŐ GYERMEK, ILLETVE FIATAL FELNŐTT,

  1. akinek  az ellátásra való jogosultsága a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, augusztus hónapra tekintettel, illetve
  2. akinek az ellátásra való jogosultsága tárgyév november 1-jén fennáll, november hónapra tekintettel.

 

EMELT ÖSSZEGŰ PÉNZBELI TÁMOGATÁSRA JOGOSULT –  AZ ALÁBBIAK SZERINT –  AZ A GYERMEK, FIATAL FELNŐTT,  AKINEK A HÁTRÁNYOS VAGY HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETE ÉS RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁGA A GYÁMHATÓSÁG HATÁROZATA ALAPJÁN

  1. a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, illetve
  2. a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel.

 

AZ  ALAPÖSSZEGŰ PÉNZBELI TÁMOGATÁS ESETENKÉNTI ÖSSZEGE 2020. ÉVBEN GYERMEKENKÉNT 6000 Ft.

 

AZ EMELT ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS ESETENKÉNTI ÖSSZEGE 2020. ÉVBEN GYERMEKENKÉNT 6500 Ft.

 

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után – a jogosultsági feltételek fennállása esetén –  A GYERMEK CSALÁDBA FOGADÓ GYÁMJÁUL KIRENDELT HOZZÁTARTOZÓ KIEGÉSZITŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSRA JOGOSULT. (Lásd a részletező részben)

A GYÁM RÉSZÉRE FOLYÓSÍTOTT KIEGÉSZITŐ PÉNZBELI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE GYERMEKENKÉNT az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (2020-ban 28.500 Ft) 22 %-a, 6.270 Ft.

A GYÁMHATÓSÁG ANNAK A CSALÁDBAFOGADÓ GYÁMKÉNT KIRENDELT HOZZÁTARTOZÓNAK, AKINEK KIEGÉSZÍTŐ PÉNZBELI ELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁGA AZ ALÁBBIAK SZERINT FENNÁLL,

  1. a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában – az augusztus hónapra járó kiegészítő pénzbeli ellátás összege mellett –,
  2. a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjában – a november hónapra járó kiegészítő pénzbeli ellátás összege mellett –

PÓTLÉKOT FOLYÓSÍT, MELYNEK ESETENKÉNTI ÖSSZEGE A 2020. ÉVBEN GYERMEKENKÉNT 8400 Ft.

 

AZ  ALAPÖSSZEGŰ PÉNZBELI TÁMOGATÁS ESETENKÉNTI ÖSSZEGE A 2020. ÉVBEN GYERMEKENKÉNT 6000 Ft.

 

AZ EMELT ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁS ESETENKÉNTI ÖSSZEGE A 2020. ÉVBEN GYERMEKENKÉNT 6500 Ft.

 

Igénybenyújtás formája

A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNY IRÁNTI KÉRELMET a szülő vagy más törvényes képviselő, illetve a nagykorú kérelmező a lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy a kormányablaknál nyújthatja be:

Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

A 149/1997. (IX. 10.) KORM. RENDELET 3. számú melléklete szerinti kérelemhez és nyilatkozathoz csatolni kell

  • a jövedelemigazolásokat,
  • egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóságról szóló nyilatkozatot,
  • a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a gyermek állapotára vonatkozó igazolást,
  • nagykorú kérelmező esetén a tanulói, illetve a hallgatói jogviszonyról az igazolást.

Folyósítás

A feltételek fennállása esetén a gyámhatóság EGY  ÉV IDŐTARTAMRA állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot.

A RENDSZERES GYERMEKVÉDELMI KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG KEZDŐ IDŐPONTJA a kérelem benyújtásának a napja.

A RENDSZERES KEDVEZMÉNYRE VALÓ JOGOSULTSÁG ISMÉTELT MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

Az új kérelem a KORÁBBI JOGOSULTSÁG IDŐTARTAMA ALATT, ANNAK MEGSZŰNÉSÉT MEGELŐZŐ HÁROM HÓNAPBAN IS BENYÚJTHATÓ. Ebben az esetben az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

A GYÁM RÉSZÉRE A TÁRGYHÓNAPRA ESEDÉKES KIEGÉSZÍTŐ PÉNZBELI ELLÁTÁS ÖSSZEGÉT a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.

LAKCÍMVÁLTOZÁS ESETÉN szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak a kérésére vagy az új lakcím szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat a korábbi lakcím szerint illetékes jegyző haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül megküldi a jogosult új lakcíme szerint illetékes jegyzőnek.

A RENDSZERES KEDVEZMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ PÉNZBELI TÁMOGATÁST – a feltételek fennállása esetén – az új lakcím szerint illetékes jegyző nyújtja.

AZ ÚJ LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES JEGYZŐ A GYÁM RÉSZÉRE A KIEGÉSZÍTŐ PÉNZBELI ELLÁTÁST a lakcímváltozást követő hónap első napjától folyósítja.

Fellebbezés

A NEM VÉGLEGES döntés ellen az érdekeltek – a közléstől számított 15 napon belül – a LAKCÍM SZERINT ILLETÉKES FŐVÁROSI/MEGYEI KORMÁNYHIVATALHOZ CÍMZETT, DE A DÖNTÉST HOZÓ HATÓSÁGNÁL BENYÚJTANDÓ illetékmentes fellebbezéssel élhetnek.

 

A fellebbezést indokolni kell. A fellebbezésben csak olyan új tényre lehet hivatkozni, amelyről az elsőfokú eljárásban az ügyfélnek nem volt tudomása, vagy arra önhibáján kívül eső ok miatt nem hivatkozott.

A véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat az ügyfél. A fellebbezéssel megtámadható döntés ellen közigazgatási per akkor indítható, ha a jogosultak bármelyike fellebbezett és a fellebbezést elbírálták.

Megjegyzés

FOGALOM MEGHATÁROZÁS: HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül – a) alacsony iskolai végzettség; b) alacsony foglalkoztatottság; c) elégtelen lakókörnyezet, lakáskörülmény –  egy fennáll.

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ GYERMEK: az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek, aki esetében a fenti három körülmény közül (alacsony iskolai végzettség; alacsony foglalkoztatottság; elégtelen lakókörnyezet vagy lakáskörülmény) legalább kettő fennáll.

VAGYON: vagyon alatt azt a hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a) külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b) együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja. nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra vagy tartós betegségre tekintettel fenntartott gépjármű.

AZ EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM SZÁMÍTÁSÁNÁL – A KÉRELEM BENYÚJTÁSÁNAK IDŐPONTJÁBAN – KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ KÖZELI HOZZÁTARTOZÓKÉNT KELL FIGYELEMBE VENNI az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

  1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  2. 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező gyermeket,
  3. 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermeket,
  4. 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermeket,
  5. korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg és a fogyatékos gyermeket,
  6. az a)–e)pontokba nem tartozó, a Ptk. családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

 

A TÁMOGATÁST KÉRŐVEL KÖZÖS HÁZTARTÁSBAN ÉLŐ GYERMEKKÉNT KELL FIGYELEMBE VENNI AZT A GYERMEKET IS, AKI

  1. átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,
  2. 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

Igénybenyújtás helye

  • Lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala
  • Kormányablak