Gyermekvédelem

Tisztelt Szülők!

A következő oldalakon olyan hasznos információkat olvashatnak, melyek fontosak lehetnek az Önök számára! Az anyag összeállításánál gyermekvédelmi szempontokat vettünk figyelembe!

Répásné Tóth Mária
gyermekvédelmi felelős

TARTALOM

  1. A szülői felügyelet
  2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény
  3. A magyar tanulók külföldi tanulmányaival kapcsolatos tudnivalók
  4. 16 év alattiak, azaz fiatalkorúak munkavállalása
  5. Fontosabb elérhetőségek
  6. Hiányzások, igazolatlan mulasztások
  7. A tanulói tankönyvtámogatás

RÉSZLET!!!

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról

VIII. fejezet

1. A szülői felügyelet és a kiskorúakról való állami gondoskodás

1. A szülői felügyelet általában

70. § A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

71. § (1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét – korára, érettségére figyelemmel – tekintetbe kell venni.

(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.

72. § (1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.

(3) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.

(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.

72/A. § (1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.

(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.

(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.

(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.

72/B. § (1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.

(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.

(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat – így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát – korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.

73. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.

(2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés – a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével – a bíróság hatáskörébe tartozik.

74. § A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.

2. A gondozás és nevelés

75. § (1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.

(2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni.

76. §

77. § (1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának – ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik – a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik.

(2)124 A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.

(3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

78. § (1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.

(2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.

A jogszabály mai napon (2012.IX.27) hatályos állapota

A jel a legutoljára megváltozott bekezdéseket jelöli.

2. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a gyermekvédelmi pénzbeli ellátások között szabályozza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot. A kedvezményre való jogosultság megállapításának célja annak igazolása, hogy a gyermek szociális helyzete alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az augusztus, illetve november hónapban biztosított természetbeni támogatásnak (Erzsébet-utalvány), a külön jogszabályokban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatás) igénybevételére.

A kedvezmény célja, hogy az anyagi okok miatt rászoruló gyermeket segítse abban, hogy a gyermeki jogokkal összhangban a családja képes legyen a gyermek otthon történő ellátására. A kedvezményt olyan gyermek kaphatja, akinek gondozó családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130% -át (37 050 Ft), bizonyos esetekben (egyedülálló szülő, vagy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek, vagy nagykorúvá vált, a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató 23 évesnél fiatalabb, vagy a felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató 25 évesnél fiatalabb gyermek esetén) 140%-át (39 900 Ft), és a törvényben meghatározottnál magasabb értékű vagyona nincs.

A jogosultság alkalmanként egy év időtartamra kerül megállapításra.

2013. április 1-jétől a korábban önálló ellátásként funkcionáló kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összevonásra került a rendszeres gyermekvédelmi kedvezménnyel, annak egy – speciális jogosultsági kör számára nyújtható – elemévé vált, „pénzbeli ellátás” elnevezéssel. A pénzbeli ellátásra azok a családba fogadó gyámok jogosultak, akik a gyermek tartására is kötelesek és nyugdíjban, megváltozott munkaképességűek ellátásában vagy olyan ellátásban részesülnek, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2015-ben: 6 270 Ft). A pénzbeli ellátásra jogosultak részére tárgyév augusztus és november hónapban pótlék kerül folyósításra, amelynek összege alkalmanként és gyermekenként 8 400 Ft.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elemei:

Erzsébet-utalvány

A kedvezményre jogosult gyermek részére tárgyév augusztus és november hónapjaiban természetbeni támogatásként ún. „gyermekvédelmi” Erzsébet-utalvány kerül biztosításra, amelynek értéke 5.800 Ft/fő/alkalom. Az utalvány élelmiszer, ruházat, tanszer vásárlására is felhasználható.

Gyermekétkeztetés normatív kedvezménye

A gyermekétkeztetés normatív kedvezménye – a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság mellett – további jogcímek alapján is megállapítható. A Gyvt. 2015. szeptember 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében:

  1. A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés) (Gyvt. 151. § (5) bekezdés)

a) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
  • tartósan beteg vagy fogyatékos, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek,
  • olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át (2015-ben: 89.408 Ft-ot), vagy
  • nevelésbe vették;

b) az 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, vagy
  • nevelésbe vették;

c) azon a) és b) pont szerinti életkorú, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek után, akit fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó intézményben helyeztek el;

d) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha

  • nevelésbe vették, vagy
  • utógondozói ellátásban részesül.
  1. A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 50%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (kedvezményes étkezés)

a) az 1-8. évfolyamon felül nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül;

b) az 1-8. és az azon felüli évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló után, ha olyan családban él, amelyben három vagy több gyermeket nevelnek, feltéve, hogy a tanuló – rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága alapján – nem részesül ingyenes étkezésben;

c) az 1. pont b) és d) alpontja szerinti életkorú, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek után, feltéve, hogy az 1. pont b)-d) alpontja alapján a gyermek nem részesül ingyenes étkezésben.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítására irányuló kérelemnyomtatványon a szülő, törvényes képviselő nyilatkozhat arról, hogy amennyiben a gyermek számára a jogosultság megállapításra kerül, a kedvezmény első alkalommal történő megállapítása esetén a jegyző a határozatot küldje meg a gyermek étkeztetését biztosító intézmény részére, ha ezt a szülő, törvényes képviselő a kérelemnyomtatványon feltüntette.

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezés jogosultsági feltételeinek fennállását a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) foglaltak szerint kell igazolni. A normatív kedvezmény csak egy jogcímen vehető igénybe.

Az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre való jogosultság megállapításához óvodai étkezés esetén a törvényes képviselőnek a Kormányrendeletben rendszeresített formanyomtatványon kell nyilatkoznia a kedvezményre jogosító körülményről, és a formanyomtatványt az intézményhez benyújtani,

iskolai étkezés esetén

  • ha a normatív kedvezményre való jogosultságot a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben való részesülés alapozza meg, akkor az arról szóló hatósági döntést, vagy annak másolatát kell bemutatni az intézménynek, az étkeztetést biztosítónak,
  • amennyiben a kedvezmény jogalapját tartós betegség, vagy fogyatékosság képezi, akkor e feltétel fennállását a magasabb összegű családi pótlék megállapításáról szóló határozattal, illetve a tartós betegség esetén szakorvosi igazolással, fogyatékosság esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével (vagy ezek másolatával) kell igazolni a térítési díj fizetésére kötelezett személynek. A jogszabály tehát opcionálisan ad lehetőséget a szülő számára, hogy vagy a szakértői szakvéleménnyel, vagy a szakorvosi igazolással, vagy a magasabb összegű családi pótlékról szóló határozatával igazolja a jogosultság feltételét, attól függően, hogy mi áll rendelkezésére,
  • három és többgyermekes családok gyermekeinek gyermekétkeztetés esetén járó normatív kedvezmény igénybevételéhez elégséges a szülő nyilatkozata, arról, hogy hány gyermeket nevel a háztartásában, ennek további igazolását a jogszabály nem írja elő.

Ezen túlmenően a gyermekvédelmi törvény lehetővé teszi, hogy iskolai étkeztetésben, azaz napi háromszori étkeztetésben részesüljön az a tanuló is, aki a napközit nem veszi igénybe.

3. A magyar tanulók külföldi tanulmányaival kapcsolatos tudnivalók

A magyar állampolgárságú tanuló a köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 91. §- a szerint engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön, és tankötelezettségét külföldön is teljesítheti.

A külföldön folytatott tanulmányokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség

Amennyiben a tanuló még nem iratkozott be magyar iskolába, a lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező, tanköteles tanuló esetén a tanulmányok külföldön történő folytatását – a tanköteles gyermek nyilvántartása céljából – be kell jelenteni a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerint illetékes községi, városi, fővárosi kerületi, megyei jogú városi önkormányzat jegyzőjének.

Amennyiben a tanuló már beiratkozott hazai iskolába, az iskola igazgatójának kell bejelenteni, hogy a tanuló külföldön kívánja teljesíteni tankötelezettségét. Mivel a tanköteles tanulót a jegyző tartja nyilván, tudnia kell, hogy az érintett hol teljesíti tankötelezettségét. A külföldön létesített tanulói jogviszonyról kérelemre a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyző állít ki hatósági bizonyítványt. Amikor a tanköteles tanuló hazatér, külföldön szerzett bizonyítványát be kell mutatnia abban az iskolában, ahol tanulmányait folytatni kívánja.

A magyarországi tanulói jogviszony alakulása a külföldi tanulmányok alatt

A külföldi tanulmányokat folytató tanuló magyarországi tanulói jogviszonya kétféleképpen alakulhat.

Az állandó lakóhellyel rendelkező tanulónak a külföldi tanulmányok alatt szünetel a magyarországi tanulói jogviszonya (Kn t. 91. § (3). Amennyiben a tanuló visszatér külföldről, az igazgató által meghatározott feltételekkel (különbözeti vizsga letétele) folytathatja tanulmányait. A tanulói jogviszony szünetelését záradék formájában bevezetik a beírási naplóba és a törzslapra. A záradék formáját a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban R.) 4. sz. melléklete tartalmazza. A záradékban a tanulói jogviszony szüneteltetésének időtartamát is fel kell tüntetni. Amennyiben a család a tervezettnél hosszabb ideig tartózkodik külföldön, erről az iskolát értesítenie kell. A tanulónak a tanulói jogviszony szünetelése alatt is joga, hogy látogassa az iskola létesítményeit, tájékoztatást kapjon az őt érintő kérdésekben, kérje átvételét másik iskolába. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola törli a tankötelesek nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tankötelezettsége a megfelelő életkor betöltése következtében megszűnt. Az iskolának a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről értesítenie kell az illetékes jegyzőt, aki a tanköteles tanulókról nyilvántartást vezet.

A diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 8.) Korm. rendelet szerint a nem magyar, államilag elismert oktatási intézményben tanuló magyar állampolgár diákigazolványát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium ügyfélszolgálata állítja ki.

A tankötelezettség magántanulóként is teljesíthető A külföldre távozó tanuló magántanulói státuszt kérvényezhet. Ebben az esetben a tanulói jogviszony nem szünetel, a tanuló a magyar iskolában teljesíti tankötelezettségét, de általában külföldön is iskolába jár. A magántanuló érdemjegyeit az az iskola állapítja meg, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A magántanuló számonkérésének módját az iskola határozza meg. Ez a megoldás a tanuló túlterhelése miatt megkérdőjelezhető, hiszen a külföldi tanulmányok hazatéréskor elismerhetőek.

4. 16 év alatti, azaz fiatalkorúak munkavállalása

Ki lehet munkavállaló?

A munkaviszony szempontjából az, aki még nem töltötte be a 18. életévét. A munkajogi szabályok alapján a 16. életévét betöltött személy munkát vállalhat, ehhez azonban a törvényes képviselője (szülő) írásbeli hozzájárulása szükséges. Az iskolai szünidő alatt a 15 éves tanuló is vállalhat munkát. Ilyenkor is be kell szerezni a szülői (gondviselői) hozzájárulást.

Tanköteles fiatal munkavállaló (tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben betölti a 16 életévét) művészeti, sport, modell vagy hirdetési tevékenység keretében az iskolai szüneten kívül is foglalkoztatható, de ehhez is szükséges a lakóhely szerint illetékes gyámhivatal engedélye.

Nem kell a törvényes képviselő hozzájárulása, ha a kiskorú korlátozottan cselekvőképes.

Ebbe a kategóriába tartozik a PTK szerint az a kiskorú, aki

14 életévét már betöltötte, de még a 18-at nem érte el és nem cselekvőképtelen

ha a 16 életévét betöltötte és a gyámhatóság engedélyével érvényes házasságot kötött, akkor nagykorúvá válik. A házasság nem minden esetben jelenti automatikusan a nagykorúság megszerzését, mert ha a házastárs cselekvőképtelen (link), vagy nincs érvényes gyámhatósági engedély, a bíróság a házasságot érvénytelenné nyilvánítja.

5. FONTOSABB ELÉRHETŐSÉGEK

  • Csibész Családvédelmi és Módszertani Központ
    1188 Budapest, Kondor Béla st. 11.
  • Pestszentimrei Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat
    1188 Budapest, Táncsics u.53.
  • Családsegítő Szolgálat
    1181 Budapest, Kondor Béla st. 17.
  • Gyermekek Átmeneti Otthona
    1181 Budapest, Kondor Béla st.19.
    tel: 294-56-80
    tel: 296-08-12
    tel: 291-94-67
    tel: 290-40-11
    06 20 402 0006
  • Családok Átmeneti Otthona
    1181 Budapest, Üllői út 700.
    tel: 290-40-11
    06 20 402 0005

6. HIÁNYZÁSOK, IGAZOLATLAN MULASZTÁSOK

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet – Részlet

V. FEJEZET

A GYERMEK, A TANULÓ KÖTELEZETTSÉGEINEK TELJESÍTÉSE

A gyermek, a tanuló mulasztásával kapcsolatos szabályok

51. § (1) A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautaztatása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni.

(2) Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról, a tanuló a tanítási óráról, a kollégiumi foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

  1. a) a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,
  2. b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,
  3. c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
  4. d) a gyermek, a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

(3) Ha a gyermek, a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskolaköteles a szülőt és a tanuló kollégiumi elhelyezése esetén – amennyiben a kollégium nemaz iskolával közös igazgatású intézmény – a kollégiumot is értesíteni a tanköteles tanulóelső alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nemtanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a tíz órát eléri. Az értesítésben fel kellhívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítéseeredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjólétiszolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét.

(4) Ha a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá, ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a tíz órát, az óvoda vezetője, az iskola igazgatója – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII.23.) Korm. rendeletben foglaltakkal összhangban – óvodás gyermek esetében az annak tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda, az iskola és – szükség esetén – a kollégium bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat.

(5) Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a kormányhivatalt.

(6) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. § c) pontja szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke

a) a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap

b) tanköteles tanuló esetén harminc óra.

(7) Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen

a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát,

b) az Nkt. 5. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,

c) a közoktatási törvény 27. § (2) bekezdésében meghatározott, a kötelező óra legfeljebb ötven százalékában folyó pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

d) a közoktatási törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a Nat-ban meghatározott szakmai orientáció, a tizenegyedik évfolyamtól kezdődően – az Országos Képzési Jegyzék szerinti – elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás tanítási óráinak húsz-húsz százalékát,

e) alapfokú művészeti iskolában a tanítási órák egyharmadát,

f) egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

(8) A nevelőtestület a (7) bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsőfélév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nemvolt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie.

(9) A szakképzés keretei között folyó gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg.

(10) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell a házirendben foglalt szabályok szerint. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő

eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról.

7. Az országos és iskolai szintű tankönyvellátás

A 2013/2014. tanévtől kezdődően megváltoztak az ingyenes tankönyvek igénylésének, használatának egyes feltételei. Az Nkt. 46. § (5) bekezdése rendelkezik azok köréről, akik térítésmentesen jutnak hozzá a tankönyvekhez. Ennek értelmében a térítésmentes tankönyvellátás a 2015/2016. tanévben kiterjed az általános iskola 1–3. évfolyamára, a nemzetiségi, valamint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részesülőkre.

Továbbra is biztosított a rászorultság alapján járó (a továbbiakban: normatív) ingyenes tankönyvellátás az Nkt. fenti rendelkezése által még nem érintett évfolyamokon minden olyan tanuló részére, aki:

  • tartósan beteg,
  • a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,
  • három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,
  • nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy
  • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül
  • a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesül.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához továbbra is szükséges a megfelelő okiratok bemutatása (családi pótlék folyósításáról szóló igazolás, szakorvosi igazolás, önkormányzati határozat stb.), ennek határideje október 15.

Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény értelmében a tanuló október 1-jén fennálló tanulói jogviszonya alapozza meg mind a térítésmentes, mind a kedvezményes igénybevételt.